A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. bővebb leírás
elfogadom

Bousfield, a harsonaművész

BOUSFIELD, A HARSONAMŰVÉSZ

2019. április 29. 19:00 Vörösmarty Színház

 

Közreműködik:

Ian Bousfield – harsonaművész, a berni Hochschule der Künste professzora

Alba Regia Szimfonikus Zenekar

Műsor:

Copland: Tavasz az Appalache-hegységben

Rota: C-dúr harsonaverseny

Brahms: 1. Szimfónia

Vezényel:

Halász Péter

 

AARON COPLAND (1900–1990) a legamerikaibb szerzőnek tartott amerikai komponista, a legendás Nadia Boulanger1 növendéke, aki a 20. században hódító legkülönfélébb stílusirányzatok között a jazzhez, a még hihetetlen karrierje elején álló filmzenéhez és a Hindemith2– Stravinsky3-, valamint a szovjet szerzők erős hatását magába olvasztó, az új amerikai közönséget megérintő, úgynevezett Újvilág-stílushoz csatlakozott. Több nagy művel járult hozzá „A nagy amerikai szimfónia” megszületéséhez, különösen a harmincas években. Később stílusa egyszerűsödött, s e termékeny alkotói periódusában írt műveire erőteljesen hatott az amerikai folklór. Az Elizabeth Sprague Coolidge Alapítvány felkérésére 1943-44-ben írt Appalachian Spring (Tavasz az Appalache-hegységben) eredetileg kamarazenekarra hangszerelt balettzene volt Martha Graham4 táncosnő és társulata számára. 1945-ben aztán megszületett a koncerten is hallható nagyzenekari szvit, amelynek folklorisztikus dallamai nem feldolgozott népzenék, hanem a szerző saját leleményei. 

Az Oscar-, Grammy- és Golden Globe-díjas GIOVANNI ROTA RINALDI (1911–1979), azaz Nino Rota a római Santa Cecilia akadémián Alfredo Casella5 növendéke volt. Első oratóriumát a L’infanzia di San Giovanni Battistát, valamint az Il Principe Porcaro című komédiáját még ma is játsszák Milánóban és Párizsban is. 1930 és 1932 között az Egyesült Államokban, a patinás philadelphiai Curtis Intézetben tanult zeneszerzést Rosario Scalerótól és Fritz Reinertől. Az 1940-es évektől egyre gyakrabban írt filmzenét. C-dúr harsonaversenyét, amit a klasszikus repertoár egyik leg-fontosabb harsonaconcertójaként jegyeznek, 1966-ban komponálta és annak a Bruno Ferrarinak ajánlotta, aki aztán a bemutatón az I Pomeriggi Musicali Zenekarral, Franco Caracciolo vezényletével a szólót is játszotta.

JOHANNES BRAHMS (1833–1897) nagyon fiatalon, 1854-ben vetette papírra első szimfóniatervét. Ekkoriban Schumannékkal együtt Düsseldorfban élt, és a zeneszerzői tevékenység lassanként felülkerekedett zongoraművészi ambícióin. Aztán évek telnek el, már 1862-t írunk, amikor újra előkerül a szimfónia, ezúttal azonban már befejezett nyitótétellel. „Képzelje, milyen meglepetés, Johannes most küldte el nekem nemrégiben el-készült szimfóniájának nyitó tételét… tele van csodálatos szépségekkel, s Brahms olyan mesteri módon bánik a motívumokkal, hogy azok egyre inkább sajátjaivá válnak. Az egész tétel érdekesen szövődik, olyan lendületes, mint egy áradat. Minden részletében élvezhető anélkül, hogy az alkotás folyamatának fázisaira emlékeztetne. A visszatérésbe való átmenet istenien sikerült.” Clara Wieck Joachim Józsefnek6 írt levele a darab lendületes befejezést sejteti, ám újabb hatéves intervallum következett, ameddig újra foglalkoztatni kezdte Brahmsot a szimfónia, maga a munka azonban csak 1876-ban haladt. Ekkor a záró tétel került sorra, a középső két részt aztán néhány hét alatt leírta a komponista. A bemutatót visszafogott siker követ-te, s nyomban hangot adtak a Beethovennel való (s Brahms által tudatosan vállalt) rokonságnak, amikor Beethoven 10. szimfóniájának nevezték

A világhírű észak-brit rézfúvós hagyományok határozták meg az 1964-ben született IAN BOUSFIELD harsonaművész pályaválasztását. Első tanára édesapja volt, ám 15 évesen már a Londoni Szimfonikus Zenekar ösztöndíjasa volt. Egy évvel később a Claudio Abbado vezette Európai Ifjúsági Zenekar tagja, nem sokkal később a manchesteri Hallé Zenekar szólóharsonása volt. Pályája meredeken ívelt felfelé, nemcsak a londoni együtteshez tért vissza első harsonásként, de a Bécsi Filharmonikusoknál is betöltötte ugyanezt a pozíciót. Közben számos hangfelvételt készített, filmzenéket – például a Star Wars 1. epizódjának részeit – is rögzítette. Szólistaként a világ legnevesebb zenekaraival – többek között a Bécsi, Londoni, BBC Filharmonikusokkal – dolgozott együtt, vezényel-te őt (a teljesség igénye nélkül) Riccardo Muti, Michael Tilson Thomas, Sir Neville Marriner, Kent Nagano. A ma több rangos zenei felsőoktatási intézményben professzorként foglalkoztatott Ian Bousfield pályájának zenitje az a három, 2008-as hangverseny volt, amelyen Nino Rota Harsonaversenyét játszotta a Bécsi Filharmonikusokkal, Riccardo Muti vezényletével.

HALÁSZ PÉTER Budapesten született. Szülővárosában folytatott zongora és zeneszerzői tanulmányok után a Bécsi Zeneművészeti Egyetem karmester szakán diplomázott Leopold Hager tanítványaként. Mesterkurzusokon Bernard Haitink tanítványa volt. Fischer Ádám asszisztenseként dolgozott a kismartoni Haydn Fesztiválon. A Zürichi Operaház operastúdiójának korrepetitora volt, majd a Mainzi Állami Színházban először vezénylő korrepetitorként, később karmesterként dolgozott. Ezután az Aacheni Operaház és Szimfonikus Zenekar helyettes főzeneigazgatója és első karmestere lett. A Magyar Állami Operaházban 2010 óta dirigál vendégként. 2013–2016 között az Operaház főzeneigazgatója volt, ahol többek közt R. Strauss: Az árnyék nélküli asszony című operájának magyarországi és Thomas Adés: A vihar című operájának kelet európai bemutatóját, valamint Wagner Ring tetralógiájának bemutatóit vezényelte. Az elmúlt években vezényelt vendég-ként a Hamburgi Állami Operában, a karlsruhei Baadisches Staatstheaterben, a Staatstheater Saarbrückenben, a Staatstheater Kasselben, koncertezett a Nürnbergi Filharmonikus Zenekarral, valamint Kocsis Zoltán meghívására a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral.

 

1Nadia Boulanger (1887–1979) francia zeneszerző, karmester és korának legkiemelkedőbb zenepedagógusa. 

2Paul Hindemith (1895–1963) német zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus, hegedűs, brácsás, karmester, a 20. századi zene egyik központi alakja. 

3Igor Stravinsky (1882–1971) orosz-francia-amerikai zeneszerző, a 20. század egyik legnagyobb hatású komponistája. Zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert művei premierjein nyújtott teljesítményével. 

4Martha Graham (1894–1991) amerikai kortárstánc-művész, koreográfus. Elvetette a balettot, stílusát az apró rángásokkal megszakított, hirtelen indulatokkal tűzdelt, úgynevezett Graham-technika jellemezte. Gyakran nevezik a táncművészet Picassójának. 

5Alfredo Casella (1883–1947) olasz zeneszerző, zongoraművész és karmester. Zenészbarátai közé tartozott Ravel, Debussy, Mahler és Richard Strauss is.

6Joachim József hegedűművész (1831–1907), karmester és zeneszerző. Gyakran emlegették úgy a magyar művészt, mint a világ legjobb hegedűsét. 

  • dátum:
  • helyszín:
  • időpont:
  • 2019. Április 29.
  • Vörösmarty Színház
  • 19:00

Jegyek és Bérletek

vissza