A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. bővebb leírás
elfogadom

Farkas Ferenc Bérlet IV.

Műsor:

Rossini: Tell Vilmos - nyitány

Bartók: Táncszvit

Respighi: Tre Corali di Johann Sebastian Bach

Respighi: Róma fenyői

Vezényel:

Donato Renzetti

Az akkor már világhírű Gioachino Rossini (1792–1868) 1824-ben váratlan felkérést kapott ás átvette a párizsi a Théâtre Italien igazgatói tisztjét. Gyorsan át is alakította a zenés színház repertoárját, helyet biztosítva saját műveinek is. Néhány éven belül ő lett Párizsban is a legnépszerűbb zeneszerző, diadalai a legádázabb ellenzőit is hallgatásra bírták. A francia királyi udvarnál is érvényesülő befolyását kihasználva létrehozta a Conservatoire-hangversenyeket, ám végül annyi tennivalója lett, hogy nem maradt ideje a komponálásra. Ezért 1828 tavaszán elvonult egy Párizs melletti vidéki házba, hogy ott dolgozzon következő operáján, amelynek szövegkönyvét Eugéne Schribe írta Schiller Tell Vilmos című színműve alapján. Végre gyorsan haladt, az adott év őszén már párizsi lakásán hangszerelte a darabot. Egész Párizs izgatottan várta már az operát, hiszen mindeddig csak Itáliában komponált, a francia igények szerint átdolgozott kompozíciókat ismerhetett meg Rossinitől. Ez volt az első, amit kimondottan a francia közönségnek szánt. A fogadtatás azonban meglehetősen hűvösre sikeredett, talán a hosszú és túl bonyolult cselekmény miatt. Hiába istenítették a művet a kortársak, hamarosan már csak felvonásokat játszottak belőle (különösen a legsikeresebb másodikat), aztán azt sem. Ami viszont örökzöldként megmaradt a zenekarok repertoárján, az az opera lendületes, ikonikussá vált ütemekkel kezdődő nyitánya lett.

Három zeneszerzőt kért fel a főváros 1923-ban, hogy Budapest egyesítésének ötvenedik évfordulójára új művet komponáljon: Bartók Bélát (1881–1945), Dohnányi Ernőt és Kodály Zoltánt. Erre az alkalomra írta Bartók a Táncszvitet, amelyről az alábbi kritikát írta Tóth Aladár a Pesti Napló 1923. november 20-i számában: „[...] Azt est másik zenetörténelmi jelentőségű újdonsága Bartók "Tánc-szvit"-je, világhírű szerzőjének talán legfrissebb, legragyogóbb zenekari műve. Bartók az ősi primitív szenvedélyek forradalmi felfedezője, az élet legmélyebb dinamikáját feltáró géniusz, itt csillogó játékkedvvel szövi népies (de saját és nem népdal-) témáit öt táncba, melyet finom melankóliájú ritornell köt össze és duhaj, vad finálé zár le. Földalatti, sötét erők misztikus súlyos ritmusaiból színes, csodálatosan tarka világ bontakozik ki: ez a harmonikus "játéköröm" ilyen letisztult formájában új hang Bartók költészetében. Magát a hihetetlen gazdag hangszerelő-fantáziát is bűvkörébe vonja ez a játékharmónia, minden könnyen folyik, még a legszeszélyesebb fordulatokat is csillogó hullámjáték tartja egyensúlyban.”

A Tánc-szvit is az integritás-gondolat kifejeződése. A mű öt táncot vonultat fel, amelyeknek "eredeti, de nem népi témája van". Bartók a mű ősbemutatójára fogalmazott ismertetőjében semmit nem fed föl a témák eredetéről. Az Octavian Beunak írott 1931-es levelében, valamint egy nyilvánosság elől visszavont szövegfogalmazványban azonban maga a szerző jellemzi a témák stílusát: a táncok magyar, román, arab népzenei hatást hordoznak, vagy ezek keverékét, illetve általános, primitív népi hangvételt jelenítenek meg.

A bolognai születésű Ottorino Respighi (1879–1936) a 20. század első évtizedében kiemelkedő érdeklődést tanúsított a régi zene irányában (ahogy azt a végül 1917-ben publikált Antik dalok és táncok két sorozata is mutatja. Jóval később, 1930-ban készült el a Három Bach-korál (Tre corali di Johann Sebastian Bach), amely Arturo Toscanini vezényletével csendült fel először New Yorkban. Az első darab a Veni, redemptor gentium gregorián ádventi himnusz Bach-féle átdolgozása (Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659), amelynek végleges verziója Lipcsében, a Tamás-templom számára készült el annak idején. Ennek hangszereléséhez Respighi már 1918-ban hozzáfogott, de 1930-ban még átírta. A második, a 10-es számú kantátából kölcsönzött darab egyike a híres Schübler-koráloknak (Meine Seele erhebt den Herrn, BWV 648), egy rövidebb lélegzetű mű, amelyet 6/8-os metrumban, Andante con moto e scherzando tempójelzéssel, trombitával ékesítve hangszerelt meg Respighi. Utolsóként a népszerű BWV140-es kantátából orgonára adaptált híres Wachet auf, ruft uns die Stimme átdolgozott dallamát illesztette a sorba Respighi.

A Római triptichon második darabja, az 1924-ben született szimfonikus költemény Róma kútjai után és a Római ünnepek előtt Róma fenyőit énekli meg, különböző napszakokban bejárva Róma tájait, a város egy-egy részletét. Először a Villa Borghese, majd a katakombák, a Giancolo és végül a Via Appia fenyői a tételek témái. A mű igazi impresszionista zenedarab, amelyben Respighi a látványt és a táj hanghatásait fogalmazza át zenévé. A hatásos, harsány, mediterrán fényeket és kontrasztokat megjelenítő zenedarab impresszionista jellege ellenére közel áll a romantika programzenei kompozícióihoz is. Ez jellemző szinte valamennyi érett Respighi-műhöz: a romantikus vonások mellett jelen van bennük a 20. század stílusának sok-sok jellemzője is.

Az éppen 80 esztendős Donato Renzetti világszerte az egyik legelismertebb olasz dirigens. Koncert- és operakarmesterként egyaránt nagyon népszerű. Számos versenyeredménye körül a legjelentősebbek a Diapason d’argento competition, a San Remó-i Gino Marinuzzi Verseny és a Sienai Accademia Chigianán rendezett Ottorini Respighi Verseny során gyűjtött díjak, a a genovai I. Ernest Ansermet Versenyen kapott bronzérem, valamint a milánói Scala X. Guido Cantelli Versenyén szerzett abszolút győzelme. A világ legjobb zenekarait vezényelte más hosszú pályafutása alatt, legendás szólistákkal koncertezett a legpatinásabb hangversenytermekben és operaházakban, beleértve a milánói Scalát, a New York-i Metropolitant, a Buenos Aires-i Teatro Colónt, a Carnegie Hallt, a Veronai Arénát, a Chicagói Lyric Operát is. Hangfelvételei közül leginkább népszerűvé a Mozart- és Csajkovszkij-interpretációk váltak.

  • dátum:
  • helyszín:
  • időpont:
  • 2018. Április 21.
  • Kodály Központ - Pécs
  • 19:00

Jegyek és Bérletek

A koncertre különböző időpontokban buszokat indítunk. Helyár oda-vissza: 1650 Ft, 1950 Ft, 2650 Ft.

Foglalja le helyét minél előbb és szerezze meg az elsőknek járó kedvezményeket!

 

Online jegyvásárlás
vissza