A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. bővebb leírás
elfogadom

Két hang, két lélek

KÉT HANG, KÉT LÉLEK

Rost Andrea és Harazdy Eszter

2019. február 4. 19:00 Vörösmarty Színház

 

Közreműködik:

Rost Andrea - Kossuth-díjas operaénekes

Harazdy Eszter

Alba Regia Szimfonikus Zenekar

Műsor:

Leoncavallo: Bajazzók – Madárdal (Nedda)

Mozart: Figaró házassága - Susanna Rózsaáriája

                                      - Cherubino - Voi che sapete

                                      - Grófné - Porgi amor

Harazdy Eszter- Tarr Bernadett: Light

Gounod. Faust - Margit Ékszeráriája

Puccini: Bohémélet - Mimi - Si ,mi chiamano Mimi…

Harazdy Eszter - Tarr Bernadett: Prism

Puccini: Pillangó kisasszony - nagyária

Harazdy Eszter - Tarr bernadett: Metamorphoses

Puccini: Tosca - Tosca imája

Harazdy Eszter - Tarr Bernadett: Glass apple arbor

Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo

Vezényel:

Janos Acs

 

ROST ANDREA és lánya, HARAZDY ESZTER közös műsora különleges és felejthetetlen zenei élménynek ígérkezik: az operairodalom legvonzóbb érzelmeinek kiszolgáltatott, gyakran igen törékenynek tűnő, éppen ezért végtelenül emberi alakjait idézik meg, kiegészítve mindezt az elektronikus zenébe ágyazott operai hang eszközeivel közvetített legmélyebb érzelmeket megjelenítő dalokkal.

RUGGIERO LEONCAVALLO (1858–1919) nemcsak a nápolyi konzervatóriumot végezte el kitűnő eredménnyel, de elmélyült irodalmi tanulmányokat is folytatott a Nobel-díjas olasz költő, Giosuè Carducci kurzusán. A saját szövegkönyvre írt és az 1892-es ősbemutatón Toscanini által vezényelt Bajazzók „Egy darab életet óhajt tárni elétek" – azaz nem poros történelmi témát, hanem a környezetében dúló véres valóságot dolgozza fel. A féltékenységtől megvadult Canio szenvedélye nem ijeszti meg feleségét, Neddát, aki a megnyugtató lombok között trillázó madaraktól felvidulva énekli: Stridono lassù, liberamente (Hangos már az ég százféle daltól).

A Figaro házassága alapötletéül szolgáló Beaumarchais-színművet ellenszenvvel fogadó II. József császár végül maga rendelte el az opera be-mutatását 1786-ban a Burgtheaterban. WOLFGANG AMADEUS MOZART (1756–1791) személyesen nyerte meg az ügynek a császárt úgy, hogy hosszú részleteket zongorázott a Figaro házassága már elkészült partitúrájából, amelynek szövegkönyve – először, de nem utoljára Mozart életében – Lorenzo da Ponte (1749–1838) révén nyerte el meg-zenésítésre „méltó” formáját. Különleges vállalkozása Rost Andreának, hogy az opera minden női szereplőjének áriáit megtanulta és repertoáron tartja. Ezen az estén is bemutatja a prima donna1 (a Grófnő), a seconda donna2 (Susanna) és a nadrágszereplő3 (Cherubino) legjellegzetesebb zenei arcát. A még a szerelembe szerelmes Cherubino vágyait fejezi ki a Voi che sapete (Asszonyok, lányok), a Gróf hűségét vissza-síró Grófné bánatát, szerelmét jeleníti meg a Porgi amor (Ámor isten), a Gróf hűtlenségét leplezi le és vőlegénye, Figaro hűségét teszi próbára Susanna a rózsalugasban a Deh vieni non tardar; o gioia bella (Jöjj hát karjaimba én imádott szívem), Rózsaáriaként ismert áriában.

GIACOMO PUCCINI (1858–1924) három legnépszerűbb operájából a legismertebb szopránáriákat énekli ezen a koncerten Rost Andrea. A Bohémélet végtelen finomságú és aprólékosan kidolgozott témái a verizmushoz4 méltó életszerűséggel rajzolják meg a bohémtanya lakó-inak zenei portréit és ábrázolják a Rodolffal szerelembe eső Mimit, aki Si, mi chiamano Mimi (Igen, Miminek hívnak) ismert áriával mutatkozik be – a közönségnek is. A Pillangókisasszony a korban divatos irányba, Kelet felé fordult, amikor a kifogyhatatlan dallaminvenciójú operával halhatatlanná tette a kis japán gésa szomorú történetét. Csocsoszán nagyáriáját – Un bel di vedremo (Lásd, egy szép nap végre) – a második felvonásba komponálta Puccini. Kortársai politikai kriminek is nevezték a Toscát, amely „karakterdráma, grand guignol és történelmi játék ügyes keveréke” – méltatták annak idején. A szerelméért ölő, majd saját magával is végző Tosca lírai-érzéki megnyilvánulásainak tetőpontját alkotja a felvonás imája – Vissi d’arte, vissi d’amore (Tisztán éltem, híven szerettem).

CHARLES GOUNOD (1852–1893) Goethe-történethez nyúlt, amikor egyik legnépszerűbb operáját írta. A Faustot megigéző Margit erényességét Mefisztó azzal is próbára teszi, hogy ékszereket helyez küszöbére. Az ékszerek elbűvölik a lányt, s miközben elragadtatva nézegeti őket, Faustról ábrándozik híres Ékszeráriájában: Je ris de me voir, Si belle en ce miroir (Ah, no lám, csakugyan ily szép vagyok én).

PIETRO MASCAGNI (1863–1945) zenei pályafutása a tehetségét hamar felismerő két tanárán múlt, akiknek sikerült rábeszélni a családi hagyományt pékként folytató apát, hogy fia ne kenyeret süssön, hanem komolyzenei tanulmányokat folytasson. Mint kiváló karmester nagyon sokat tanult egy vándortársulat dirigenseként is, sorra komponálta az operákat. Az 1890-ben bemutatott Parasztbecsület idején már az új stílus, a verizmus pápájaként tartják számon. A darab lendülete, ellenállhatatlan dallambősége, a benne az élő valóságot megjelenítő figurák végre meghozták a komponista számára a régóta áhított, átütő sikert. A drámai feszültség csúcspontján, mintegy a tragédiát előkészítendő szólal meg az örökzölddé vált zenekari betétet, az Intermezzo sinfonicót.

TARR BERNADETT 2016-ban végzett a Zeneakadémia alkalmazott zeneszerzés szakán. Mesteri közé sorolja Tallér Zsófiát és Fekete Gyulát, látogatta Varga Judit, Serei Zsolt, Barta Gergely, Balázs Ádám, Selmeczi György óráit is. 2014-ben harmadik díjat nyert a Zeneakadémia zeneszerzés-versenyén Parafrázis című művével. Gyakran ír kísérőzenét színházi előadásokhoz. A koncerten elhangzó négy dal egy fejlődéstörténetet ír le. A világon minden és mindenki folyamatosan alakul, halad valamerre. „Ezt az örökös változást ragadjuk meg és bontogatjuk zenénkben. Az operai énekhang elektronikus zenei közegbe helyezve egy teljesen új terep, élvezzük a lehetőségek nyújtotta játékteret. A szövegek japán haiku versformában íródtak, ami egy rendkívül szigorú rendszer, éppen ezért tartjuk különösen izgalmasnak, hogy ilyen, érzelmektől vezérelt dalokra alkalmazzuk” – nyilatkozta Harazdy Eszter és Tarr Bernadett.

ROST ANDREA Kossuth-, Liszt- és Prima Primissima-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja Bende Zsolt növendéke volt a budapesti Zeneakadémián. A Mirjam Helin Nemzetközi Énekversenyen aratott győzelmével robbant be a nemzetközi operaéletbe. Hamarosan a bécsi Staatsoper magánénekese lett, ahol akkori összes fontos (például Zerlina, Adina, Gilda, Lucia, Violetta) szerepében megismerhette a közönség. Riccardo Muti meghívására 1994-ben a milánói Scalában énekelte a Rigoletto női főszerepét, ahová aztán A varázsfuvola és a Traviata előadásaira is szerződést kapott. Az út egyenesen vezetett a párizsi Opéra Bastille-ba, a New York-i Metropolitanbe, a chicagói Opera Lyricbe, a londoni Királyi Operaházba, a Salzburgi Ünnepi Játékokra. Dolgozott Solti Györggyel, Riccardo Mutival, Nikolaus Harnoncourt-ral, Claudio Abbadóval. Gyakran lép fel koncerténekesként, számos CD- és DVD-felvételen működött közre.

HARAZDY ESZTER Nádor Magda és Holló Mariann növendéke volt a budapesti Zeneakadémián. Látszólag összeférhetetlen zenei stílusok ötvözésén fáradozik, s e kívánsága már megvalósult egy, Tarr Bernadettel készült közös albumban. Ideje jelentős részét tölti Berlinben, ahol éveken át dolgozott a Kiez Oper elnevezésű komolyzenei projekttel. Ennek keretében az opera világában szokatlan helyszíneken (pl. használaton kívüli uszodában, diszkóban, régi gyárépületekben) játszottak barokk darabokat. Ezek az élmények alátámasztják különleges zenei elképzeléseit is.

JANOS ACS, a világhírű magyar származású karmester 1979-ben debütált Genovában. Gyakran dolgozik Róma, Firenze és Velence operatársulataival. Repertoárján több mint 150 opera és zenekari mű szerepel. Kiváló szakértője az olasz operajátszás tradícióinak. Eddigi pályafutása során dirigálta Bellini és Puccini valamennyi operáját, s a legnagyobb Verdi-műveket. Korunk olyan nagy énekeseivel dolgozott együtt, mint Luciano Pavarotti, Samuel Ramey, Raina Kabaivanska, Giuseppe Giacomini. Éveken át volt a „Három tenor” koncertjeinek állandó karmestere.

 

1Prima donna: eredeti jelentése az operák legfontosabb női szerepét alakító énekes, akinek a legvirtuózabb, legösszetettebb áriát írták a mindenkori komponisták.

2Seconda donna: az operákban a fontossági sorrendben második női szereplője, akinek kevesebb és egyszerűbb hangvételű, kevésbé virtuóz technikát igénylő betétdalok jutottak a művekben.

3Nadrágszerep: a barokk opera hagyományai szerint nem énekelhettek nők a színpadon, ezért a női szólamokat is férfiak, első sorban kasztráltak énekelték. Később, amikor már a nők is színpadra léphettek, a fiatal fiúk, apródok szólamát fiúruhába öltöztetett nők szólaltatták meg

4Verizmus: az olasz vero, azaz igaz, igazi szóból a valószerűség túlhangsúlyozása az irodalomban, képzőművészetben, zenében. A verizmus a naturalisztikus törekvések gyűjtőneve.

  • dátum:
  • helyszín:
  • időpont:
  • 2019. Február 04.
  • Vörösmarty Színház
  • 19:00

Jegyek és Bérletek

vissza