A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. bővebb leírás
elfogadom

Új év, új remény

ÚJ ÉV, ÚJ REMÉNY

A zene legyen veled!

2019. január 1. 17:00 Vörösmarty Színház

 

A legjobb filmzenék nagyzenekari előadásban

Köszöntőt mond Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár MJV polgármestere

Közreműködik:

Alba Regia Szimfonikus Zenekar

Vezényel:

Dubóczky Gergely

 

A filmzene a 20. század műfaja. Az első nyilvános filmzene-program a Lumière-fivérek1 nevéhez fűződik: 1895 december 28-án mutattak be egy előadást Párizs legismertebb kávéházában, amit aztán a következő év februárjában Londonban megismételtek. A jeleneteket harmóniumon kísérték. Innen azért hosszú út vezetett az „egybe-komponált” filmhez és zenéhez, amelyben a zene a vizuális megjelenítéssel és a színészi teljesítménnyel csaknem egyenrangú szerepet játszik a mondanivaló, az érzelmek, hangulatok kifejezésében. Eizenstein2, az 1939-ben bemutatott Alekszandr Nyevszkij (itthon Jégmezők lovagja címmel játszott) filmjéhez nem mást, mint magát Szergej Prokofjevet kérte fel, hogy írjon zenét a történethez. S egyre gyarapodott az ehhez hasonló, neves komponistát foglalkoztató, a zenét már előtérbe helyező filmek száma.

Ma már mi sem természetesebb annál, mint hogy a legrangosabb filmszemléken a rendezők, színészek operatőrök mellett a filmzenék szerzői is „sorban állnak” a díjakért: Oscar-, César-, Golden Globe-, Emmy- és a Brit Akadémiai díjak tucatjait nyerték azok a zeneszerzők azokkal a filmzenéikkel, amelyekből az Alba Regia Szimfonikus Zenekar újévi hangversenyén szólalnak meg a legjellegzetesebb, leg-ismertebb részletek

JOHN WILLIAMS (*1932) Csillagok háborúja, Indiana Jones, A cápa, Jurassic Park, Superman, E. T., a földönkívüli, Schindler listája, Ryan közlegény megmentése, Harry Potter I-III. és számos más film zenéjének szerzője, aki négy olimpiai játékok zenéjének főtémáját komponálta, egy New York-i jazzdobos fiaként zeneközelben nevelkedett. 16 éves volt, amikor a család Kaliforiniába költözött és attól kezdve Williams élete elválaszthatatlanul összefonódott a mozival. 1974-ben kezdte máig tartó együttműködését Steven Spielberggel. Öt Oscar-díjával és 51 jelölésével – egyelőre – csak Walt Disney előzi meg a ranglistán.

GIOVANNI ROTA RINALDI (1911–1979), azaz Nino Rota az 1940-es években kezdett el filmzenéket komponálni a leghíresebb olasz rendezők munkáihoz. Dolgozott Federico Fellinivel, Renato Castellanival, Franco Zeffirellivel. Olyan mesterművek zenéjét szerezte, mint Az édes élet, a 8½, a Rómeó és Júlia, valamint A Keresztapa. Élete legnagyobb alkotása talán a Francis Ford Coppola által rendezett maffiatrilógia első két részének zenéje. Az első részért még nem, azonban a másodikért már átvehette az Oscar-díjat (Carmine Coppolával meg-osztva). Fellinihez szoros barátság is fűzte. A rendező temetésén Giulietta Masina az Improvviso dell’Angelo című Nino Rota-művel búcsúztatta elhunyt férjét. Rota élete utolsó éveiben számos nagy költségvetésű hollywoodi, illetve nemzetközi produkcióban dolgozott, többek közt a Waterloo, Halál a Níluson vagy a Hurrikán zenéjét szerezte.

ENNIO MORRICONE (*1928) olasz zeneszerzőt a nagyközönség elsősorban filmzenéiről ismeri. John Williams és Hans Zimmer mellett alighanem ő a 20. század egyik legnagyobb hatású és legismertebb film-zeneszerzője. Több mint 550 filmhez írt kísérőzenét, ezek közül legismertebbek azok, amelyeket különféle westernfilmekhez komponált. Első hangszere a trombita volt, hiszen édesapja ezen a hangszeren játszott. Nino Rotához hasonlóan Rómában, a Santa Cecilia Konzervatóriumban tanult, s eközben (felkérésre) könnyűzenei hangszereléseket is készített. Végzés után egy évvel már színházi szerződése volt, s zeneszerzést is tanult a világhírű Goffredo Petrassinál. 1961-től kizárólag filmzene-írással foglalkozott már. Ismertebb filmzenéi: Egy maréknyi dollárért, Pár dollárral többért, A Jó, a Rossz és a Csúf, Volt egyszer egy Vadnyugat, A profi, Volt egy-szer egy Amerika, Polip, A misszió, Aki legyőzte Al Caponét, A lator. Koltai Lajos operatőrrel háromszor dolgozott együtt: a Maléna, Az óceánjáró zongorista legendája és a Sorstalanság című filmek felvételekor, utóbbi zenéjét a Magyar Rádió 22-es stúdiójában vették fel. Karmesterként is nemzetközileg jegyzett muzsikus, aki állt már a Győri Filharmonikus Zenekar élén is.

HENRY (ENRICO NICOLA) MANCINI (1924–1994) mintegy félezer film és tévésorozat zenéjét szerezte, 90 lemeze jelent meg. Cleveland Kis-Itália nevű részén született Quinto Mancini olasz be-vándorló fiaként. Zenei tanulmányait Los Angelesben végezte, majd Glenn Millerrel együtt zenélt. Az Álom luxuskivitelben című, zenei Oscarral díjazott filmje alapján született a Moon River című örökzöldje. Nevét talán a Rózsaszín párduc dallamai tették halhatatlanná.

HORWARD LESLIE SHORE (*1946) kanadai zeneszerző legismertebb munkái A Gyűrűk Ura-trilógia, A hobbit-trilógia, és A bárányok hallgatnak dallamai. 2004 óta a világot járja, s helyi zenekarokat vezényelve adja elő új szimfonikus művét, A Gyűrűk Ura-dallamokra írt változatokat. Ennek címe The Lord of the Rings: Symphony in Six Movements. Mindegyik filmhez két tétel társul, a második és a harmadik tétel között pedig szünet van. A koncerteken z éppen megszólaló zenéhez illő jelenetek képeit vetítik a filmből. Az előadások akkor is ebben a rendben történnek, ha Shore történetesen nem ér rá és már karmester áll a zenekar előtt.

HANS FLORIAN ZIMMER (*1957) frankfurti születésű német zeneszerző pályájának fordulópontját az 1988-as Eső-ember (The Rain Man), Oscar-jelölésre méltatott filmzenéje jelentette. Nyerni aztán az Oroszlánkirállyal tudott 1995-ben – nemcsak Oscart, de Golden Globe-ot és Grammyt is. De ő jegyzi – a legismertebbek között – a Gladiátor, a Miss Daisy sofőrje, az Egyiptom hercege, a Pearl Harbor – Égi háború, Az őrület határán, A Sólyom végveszélyben, Az utolsó szamuráj, Az időjós, A Da Vinci-kód, A Karib-tenger kalózai mindkét részének dallamait is

RÓZSA MIKLÓS (1907–1995) Budapesten született, Lipcsében tanult (zenét is), Párizsban, majd Londonban dolgozott, 1940-ben telepedett le Hollywoodban. Hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmmuzsikus szerte a világon. Melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbö-zőbb műfajú filmalkotásokat. Feszültség, ünnepélyes pompa, mély líraiság egyaránt jellemzi munkásságát. A Ben Hur jelen-tette számára az első nagy sikert 1959-ben.

DEÁK TAMÁS (*1928) zeneszerző, karmester, trombita-tanár. Táncdalokat, szimfonikus könnyűzenei darabokat, jazz-kompozíciókat, rajzfilm- és balettzenéket írt. Ilyen például a népszerű Mézga család, a Dr. Bubó televíziós rajzfilmsorozat, a Macskafogó és az ő zenéjét használták fel a No, megállj csak! (Nu, pagagyí!) szovjet rajzfilmsorozat főcíméhez is.

SAMUEL BARBER (1910–1981) legismertebb alkotása az eredetileg vonószenekarra írt Adagio, amelyről könyv is szüle-tett: A valaha írt legszomorúbb zene. A szerző szenvedélyesen kötődött ehhez a muzsikához. Elbűvölte annak érzelmi hatása, az amerikai kultúrára gyakorolt befolyása, számos családi élmény és nem utolsó sorban a mű szédületes médiakarrierje. 1938-ban szólalt meg először az Adagio; Barber elküldte Toscanininek, aki megnézte, azonnal memorizálta és a premieren fejből vezényelte. Majd műsorra tűzte soron következő európai turnéján. S aminek révén nemcsak a klasszikus zene rajongói, de a filmrajongók milliói is megismerhették a mű-vet, az az, hogy a 1986-ban készült (és négy Oscar-díjat nyert), A szakasz című filmben is megszólal.


1Auguste Lumière (1862–1954) és Louis Lumière (1864–1948) francia mérnökök, akik korszakalkotó szerepet játszottak a fotográfia és film történetben. Számos, fényképészeti szabadalmuk mellett a legfontosabb kinematográf elkészítése volt, mellyel 1895. december 28-án Párizsban végrehajthatták a világ első kereskedelmi célú vetítését. Ezt az eseményt tekintik a mozi megteremtésének.

2Szergej Mihajlovics Eisenstein (1898–1948) szovjet filmrendező és teoretikus, a szovjet és az egyetemes filmtörténet egyik legjelentősebb alakja

 

művészek

  • dátum:
  • helyszín:
  • időpont:
  • 2019. Január 01.
  • Vörösmarty Színház
  • 17:00

Jegyek és Bérletek

Bérletek a Vörösmarty Színházban, a zenekar jegypénztárában kaphatók. Nyitva: H-P 10-18 óráig

Székesfehérvár, Fő utca 8.

+36-70-50-8805

jegyiroda@arso.hu

www.arso.hu

vissza